Munkavédelmi szabványok magyarázata - 4. rész

Munkavédelmi szabványok egyszerűen: működésük és követelményeik

A negyedik rész a következő kilenc EN (European Norm) szabványt részletesen ismerteti: EN 149 - Légzésvédő eszközök, EN 511 szabvány – Védőkesztyűk hideg ellen, EN 14404 - Térdvédelemre vonatkozó előírások,  EN ISO 14116 - Védőruha a korlátozottan lángterjedő anyagok számára, EN 136 - Teljes arcú maszkok - Légzésvédő eszközök szabványa, IEC 61482-2 szabvány - Elektromos ívvédelmi ruházat, EN ISO 20347 – Biztonsági védőlábbelik, EN 14605 - Védőruházat folyékony vegyi anyagok ellen, EN 175 - Szem- és arcvédő eszközökre vonatkozó szabvány.

EN 149 – Légzésvédő eszközök - részecskék ellen védő, szűrő félálarcok

Teljes befelé irányuló szivárgás: Ez a vizsgálat azt méri, hogy a légzésvédő maszk mennyire képes megvédeni a viselőjét a potenciális veszélyektől. A részecskemaszkot viselő vizsgálati alany egy zárt teszthelyiségben sétál, ahol folyamatos nátrium-klorid aeroszol-koncentrációt biztosítanak. Miközben az alany lélegzik, a maszk belsejéből levegőmintát vesznek, és azt elemzik, hogy a nátrium-klorid hány százaléka képes átjutni a maszkon keresztül.

A szűrőanyag behatolása: Ez a vizsgálat a maszk szűrőerejét méri. A vizsgálat során egy műfejet egy maszkba helyeznek, amely 120 mg vizsgálati aeroszolnak (nátrium-klorid és paraffinolaj) van kitéve. A szabvány meghatározza a maximálisan megengedett penetrációs szintet a különböző típusú maszkok esetében: FFP1 Legfeljebb 22%, FFP2 maszk Legfeljebb 8%, FFP3 Legfeljebb 2%.

Légzési ellenállás: Ez a vizsgálat azt értékeli, hogy a szűrőmaszk mennyire képes biztosítani a védelmet, miközben a viselője könnyedén lélegezhet.

Elfogadható szintek: Minél magasabb a behatolási szint, annál alacsonyabb a védelem. Minél alacsonyabb a penetrációs százalék, annál magasabb a védelem.

Osztályok és penetrációs szintek:

Befelé irányuló szivárgás (százalék):

A megengedett ellenállás alacsonyabb az FFP1 típusú maszkoknál, mivel ezek könnyebbek, míg az FFP2 és FFP3 maszkok esetében magasabb a megengedett ellenállás, mivel vastagabbak.

EN 511 szabvány – Védőkesztyűk hideg ellen

Az EN 511:2006 egy európai szabvány, amely meghatározza azokat a követelményeket és vizsgálati módszereket, amelyek a kesztyűk -50 °C-ig terjedő hideg elleni védelmére vonatkoznak. Ez a védelem vonatkozhat éghajlati viszonyokra vagy ipari tevékenységből adódó hideg hatásokra.

A szabvány három fő teljesítményvizsgálatot tartalmaz:

A. Konvektív hideg elleni védelem

Ebben a vizsgálatban a kesztyűt egy felmelegített kézmodellre helyezik, amelyet 30-35 °C közötti hőmérsékleten tartanak egy tesztkamrában. A modell hőmérsékletének fenntartásához szükséges energiamennyiséget mérik, és az alapján számítják ki a kesztyű szigetelési teljesítményét egy ITR (eredő hőszigetelés) képlet segítségével.

Teljesítményszintek:

• 1. szint: 0,10 ≤ ITR < 0,15
• 2. szint: 0,15 ≤ ITR < 0,22
• 3. szint: 0,22 ≤ ITR < 0,33
• 4. szint: ITR ≥ 0,33

Minél magasabb a teljesítményszint, annál jobb a kesztyű, szigetelési képessége.

B. Kontakt (érintéses) hideg elleni védelem

A vizsgálat során a védőkesztyű mintaanyagát két fémlemez közé helyezik, amelyek közül az egyik fűtött, a másik hideg. A hőellenállást (R érték) számítják ki, amely azt méri, hogy a kesztyű milyen mértékben képes megakadályozni a hőmérséklet-csökkenést.

Teljesítményszintek:

• 1. szint: 0,025 ≤ R < 0,050
• 2. szint: 0,050 ≤ R < 0,100
• 3. szint: 0,100 ≤ R < 0,150
• 4. szint: R ≥ 0,150

Minél magasabb az R érték, annál jobb a munkavédelmi kesztyű szigetelése az érintéses hideg ellen.

C. Vízbehatolás elleni védelem

Ez a vizsgálat a kesztyű vízáteresztő képességét teszteli. A kesztyűmintát vízbe merítik, és figyelik, hogy 30 perc alatt behatol-e a víz.

• Ha 30 perc elteltével a víz nem hatolt be, a kesztyű megfelelt a teszten (1-es eredmény).
• Ha a víz 30 percen belül behatolt, a kesztyű nem felelt meg (0-ás eredmény).

Eredmények:

• 0 = Nem felelt meg: A víz behatolt 30 perc előtt.
• 1 = Megfelelt: Nincs vízbehatolás 30 perc elteltével.

Összegzés

Az EN 511:2006 szabvány tehát három fő hideg elleni védelmi szempontot vizsgál:

1. Konvektív hideg,
2. Kontakt hideg,
3. Vízbehatolás elleni védelem.

A védőkesztyűk minősítését ezen vizsgálatok eredményei alapján határozzák meg, és a különböző szintek segítenek eldönteni, hogy mely kesztyűk felelnek meg az adott környezeti vagy ipari igényeknek.

EN 14404 – Térdvédelemre vonatkozó előírások

Ez az európai szabvány meghatározza a térdvédőkre vonatkozó teljesítménykövetelményeket, biztosítva a térd megfelelő védelmét különböző munkakörülmények között. Az alábbiakban három példát mutatunk be a szabvány által előírt vizsgálatok közül:

1. Ütéselnyelési teszt

Célja: A többszöri, gyors térdelés szimulálása egymás után.

Módszer: Egy gép 5 joule erejű erőt alkalmaz, amelyet a térdvédő különböző részeire összesen ötször csap le, mindezt 5 percen belül.

Mérés: Az átvitt erőt, vagyis azt az ütközési energiát, amelyet a térdvédő nem tud elnyelni, kilonewtonban (Kn) mérik.

Követelmény a megfeleléshez: Az 5 vizsgálat átlaga nem haladhatja meg a 3 Kn-t.

Egyetlen mérés sem haladhatja meg a 4 Kn-t.

2. Penetrációs ellenállás teszt

Célja: Annak értékelése, hogy a térdvédő milyen mértékben képes védeni a térdet éles vagy szúrós tárgyakkal szemben.

Módszer: Egy meghatározott erőhatást alkalmaznak, és mérik, hogy a térdvédő belső felülete mennyire hajlik el.

Követelmény a megfeleléshez: Az eltérés nem haladhatja meg az 5 mm-t.

Alkalmazott erő és elhajlási szintek:

3. Korlátozó tesztelés

Célja: A térdvédők helyben maradásának vizsgálata használat közben, különösen az 1. típusú (pántos) térdvédők esetében.

Módszer: A hevederek maximális szélessége 30 mm lehet, és azok nem nyúlhatnak ki 40 mm-nél nagyobb mértékben 10 N erőhatás alatt.

Követelmény: Ez biztosítja, hogy a térdvédő stabilan a helyén maradjon anélkül, hogy túlzott szorítást okozna, amely kényelmetlenséget eredményezne.

Az 1. típusú térdvédők akkor minősülnek megfeleltnek, ha a tesztek és a tesztalanyok visszajelzései alapján biztosított a megfelelő rögzítés.

Összegzés

A szabvány által meghatározott vizsgálatok (ütéselnyelés, penetrációs ellenállás, helyben maradás) biztosítják, hogy a térdvédők megbízható védelmet nyújtsanak, miközben kényelmes és ergonomikus használatot tesznek lehetővé. 

EN ISO 14116 – Védőruha a korlátozottan lángterjedő anyagok számára

Ez a nemzetközi szabvány a következő korlátozott lángterjedési tulajdonságokra vonatkozó teljesítménykövetelményeket határozza meg az anyagok és védőruházatok esetében, amelyek célja a munkavállalók védelme a kis lángokkal való alkalmi, rövid ideig tartó érintkezés ellen.

A szabvány szerint három különböző index létezik a korlátozott lángterjedés elleni védelemre. Az indexeket a szövetek teljesítménye alapján határozzák meg, figyelembe véve, hogyan viselkedik a szövet a vizsgálat során.

EN ISO 14116 vizsgálati berendezések

A lángterjedési szabványok vizsgálatához egy speciális vizsgálóberendezést használnak, amely lehetővé teszi az anyagok laboratóriumi körülmények közötti tesztelését. A vizsgálat során egy kis lángot alkalmaznak 10 másodpercre egy szövetmintára, majd eltávolítják a lángot. Ezt követően megvizsgálják a szövet állapotát.

Indexek korlátozott lánghoz terjedés elleni védelem

INDEX 1 - A védelmi szint legalacsonyabb fokozata.

A láng nem terjed tovább, nincs lángoló törmelék, nincs utófény, de lyuk keletkezhet.

INDEX 2 - Magasabb szintű védelem.

A láng nem terjed tovább, nincsenek lángoló törmelékek, nincs utófény és nem keletkezik lyuk.

INDEX 3 - A legmagasabb szintű védelem.

A láng nem terjed tovább, nincsenek lángoló törmelékek, nincs utófény, nincs lyukképződés. Az utólángolási idő minden egyes mintaruházat esetében kevesebb, mint 2 másodperc.

A védőruházat, mint a portwest FR41 tanúsított EN ISO 14116, kifejezetten úgy van tervezve, hogy teljes védelmet nyújtson a kedvezőtlen időjárási viszonyok és a lángveszély ellen.

EN 136 – Teljes arcú maszkok – Légzésvédő eszközök szabványa

A teljes arcú maszkok három osztályba sorolhatók, és mindegyik osztály azonos szintű légzésvédelmet biztosít, azonban az alkalmazási területük különbözik. Az osztályok a következők:

• Osztály 1: Teljes arcmaszkok könnyű használatra
• Osztály 2: Teljes arcmaszkok általános használatra
• Osztály 3: Teljes arcmaszkok speciális használatra

Megjegyzés: Bár mindhárom osztály azonos szintű légzésvédelmet biztosít, alkalmazásuk az adott felhasználási céloktól függően eltérhet.

A szabvány részeként elvégzett néhány fontos vizsgálat a következő:

Gyúlékonysági vizsgálat: Egy teljes arcmaszkot viselő próbafej ki van téve lángnak. A vizsgálat sikerességéhez az FF maszk nem égethet tovább 5 másodpercnél, miután a láng kialszik és eltávolítják. Ez a vizsgálat minden maszk osztályra vonatkozik.
Megjegyzés: A 3. osztályú maszkok szigorúbb gyúlékonysági vizsgálatnak kell alávetniük.

Befelé szivárgás vizsgálata: Ezt a tesztet egy vizsgálati kamrában kell végezni, amelyben egy 10 fős panel dolgozik. A vizsgálati anyag nátrium-klorid, miközben a résztvevők valós munkakörülményeket szimuláló gyakorlatokat végeznek. A szivárgásvizsgálatnak meg kell felelnie, úgy hogy a belélegzett levegő nátrium-klorid koncentrációja nem haladhatja meg az átlagosan 0,05%-ot.

Fejhevederek szilárdsága: Amikor a maszk a helyén van, a hevedereknek képesnek kell lenniük elviselni a következő húzóerőt:

• Osztály 1: 100 N
• Osztály 2 és 3: 150 N
  Ez a húzóerő 10 másodpercig hat, és a vizsgálat sikeres, ha a heveder nem mutat maradandó lineáris deformációt, azaz a hossza nem változik 5%-nál nagyobb mértékben a vizsgálat előtt mért hosszhoz képest (pl. 10 cm vs. 10,5 cm).

IEC 61482-2 szabvány – Elektromos ívvédelmi ruházat

Ez a szabvány azt vizsgálja, hogy a szövetek és ruházatok képesek-e védelmet nyújtani az elektromos ív hőhatásaival szemben. Ez kétféle vizsgálaton keresztül történhet:

IEC 61482-1-1 (Nyílt ívű vizsgálati módszer)

IEC 61482-1-2 (Dobozos vizsgálati módszer)

IEC 61482-1-1 (Nyílt ívű vizsgálati módszer): Ennek a vizsgálati módszernek a célja az ELIM (Incident Energy Limit) és a szövet vagy ruhadarab ATPV (Arc Thermal Performance Value) értékének meghatározása. Ezek az értékek, amelyeket cal/cm²-ben fejeznek ki, a legnagyobb hőenergiát jelölik, amelynek a ruházat ki van téve anélkül, hogy a viselője másodfokú égési sérülést szenvedne, vagy a szöveten lyukak keletkeznének. Minél magasabb a ruhadarab kalóriaértéke, annál nagyobb védelmet biztosít a viselőjének.

IEC 61482-1-2 (Dobozos vizsgálati módszer): Ennek a vizsgálati módszernek a célja, hogy meghatározza egy szövet APC1 vagy APC2 minősítését, illetve a ruházat APC1 vagy APC2 minősítését (APC = Arc Protection Class, ívvédelmi osztály). Az APC1 és APC2 vizsgálati feltételek a 4kA és 7kA közötti rövidzárlati áramtipikus expozíciós körülményeit szimulálják. Az egyrétegű ruhadarabok a legtöbb esetben megfelelnek az APC1 osztálynak, míg az APC2 esetén vastagabb ruházatra vagy többrétegű rendszerre van szükség.

Mi az ívvillanás? Az elektromos ív egy intenzív villanás, amely súlyos sérüléseket okozhat. A ruházatokat rétegesen is elhelyezhetjük a jobb Cal minősítés elérése érdekében. Például egy termikus réteg 4,3 Cal/cm² Ebt értéket érhet el, míg egy külső overall akár 13,6 Cal/cm² ATPV értéket is elérhet. Azonban a kombinált ATPV/Ebt értékek magasabbak lesznek, mint a két különálló réteg összege, mivel a két réteg közötti légrés további védelmet biztosít a viselő számára.

EN ISO 20347 – Biztonsági védőcipők

Ez a nemzetközi szabvány meghatározza a munkavédelmi lábbelik alapvető és kiegészítő (választható) követelményeit, amelyeket nem érnek mechanikai kockázatok (például ütés vagy nyomás).

1. Osztályozás: Bőrből és más anyagokból készült munkacipők (kivéve a teljesen gumiból vagy polimer anyagból készült lábbeliket):

• OB: Megfelel a foglalkozási lábbelikre vonatkozó minimális alapkövetelményeknek.
• O1: Alapkövetelmények plusz olajálló talp, zárt sarokrész, energiaelnyelő sarokrész és antisztatikus tulajdonságok.
• O2: Mint az O1, de kiegészítve vízbehatolás- és vízfelvétel-ellenállással.
• O3: Mint az O2, de hozzáadott sarkantyús talppal.

1. Osztályozás: (Teljesen gumiból vagy polimer anyagból készült lábbelik):

• OB: Megfelel a foglalkozási célú lábbelik minimális alapkövetelményeinek.
• O4: Alapkövetelmények plusz olajálló talp, energiaelnyelő sarokrész, antisztatikus tulajdonságok és zárt sarokrész.
• O5: Mint az O4, de kiegészítve behatolás védelem és sarkantyús talppal.

Munkavédelmi lábbelik: A munkavédelmi lábbelik biztonságos cipők, azonban nem rendelkeznek acélbetétes vagy kompozit betéttel, talpbetéttel. Ezeket a cipőket úgy tervezték, hogy kényelmet, tartósságot és csúszásmentességet nyújtsanak olyan környezetekben, ahol a lábsérülés kockázata alacsonynak tekinthető.

Ezek a lábbelik ideálisak olyan munkavállalók számára, akik:

• Nem találkoznak ütés- vagy nyomáskockázattal,
• De olyan veszélyekkel találkozhatnak, mint a csúszás vagy izomfáradtság.

Tipikus alkalmazási területek:

• Irodák
• Szolgáltatási szektorok
• Bemutatótermek
• Éttermek

EN 14605 – Védőruházat folyékony vegyi anyagok ellen

Ez a szabvány a folyadékkal záró (3. típusú) és permetálló (4. típusú) védőruházatok teljesítménykövetelményeit határozza meg, beleértve azokat a ruházatokat is, amelyek csak a test egyes részeinek védelmét biztosítják (PB [3] és PB [4] típusok).

Folyékony vegyi anyagok elleni védőruházatok (3. típus): A szabvány szerint az ilyen védőruházatoknak képeseknek kell lenniük megvédeni a viselőjüket a folyékony vegyi anyagokkal szemben. A teszt során a teljes ruházatot egy forgó platformra helyezik, és rövid sugárban kibocsátott vízalapú folyadékkal, fluoreszkáló vagy látható festékkel nyomjelző anyaggal permetezik meg, amely a ruházat különböző kritikus részeire irányul.

Permetszűrő ruházatok (4. típus): Ez a típusú ruházat védi a viselőt a folyékony vegyi anyagok permetezésével szemben. A teszt során a teljes öltözetet egy forgó platformra helyezik, és intenzív vízpermettel, fluoreszkáló folyadékkal permetezik meg, amely szintén fluoreszkáló vagy látható festékkel van jelölve, és a folyadékot különböző kritikus részekre irányítják.

Az EN 14605 megfelelési vagy sikertelenségi kritériumai: A ruházat akkor tekinthető megfelelőnek, ha a behatolás mértéke nem haladja meg a teljes anyagmennyiség háromszorosát a kalibrációs folt területén. A tesztet három ruhán is megismétlik, és mindháromnak át kell mennie a vizsgán.

EN 175 – Szem- és arcvédő eszközökre vonatkozó szabvány

Ez a szem- és arcvédő eszközökre vonatkozó európai szabvány, amely a hegesztés és a kapcsolódó eljárások során alkalmazott védelmet szabályozza.
A szabvány meghatározza a sugárzó, gyúlékony, mechanikai, gyújtó- és robbanásveszélyes anyagokból eredő kockázatokkal, illetve veszélyekkel szembeni védelmet, beleértve az ergonomikus szempontokat is. Emellett védelmet nyújt az elektromos természetű kockázatokkal szemben is. A hegesztési védőeszközök közé tartoznak a szemüvegek, védőszemüvegek és az arcvédők (kézi arcvédő és fejvédő).

Az EN 175 szabvány tartalmazza a következőket:

1. A tervezés alapelvei:
   A szabvány meghatározza a minimális látómezőt, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó biztonságosan dolgozhasson és megfelelő látóteret biztosítson hegesztési tevékenységek során. A látómező mérete eltérő lehet a szemüvegek, védőszemüvegek és arcvédők esetében. A szabvány azt is előírja, hogy az eszközök belső részei átlátszatlanok legyenek, hogy elkerüljék a fény visszaverődését a hegesztési folyamatok során.
2. Ütésállóság:
• Alacsony energiájú ütközés (45 m/s): A személyi védőeszközöknek, beleértve a hegesztőszemüvegeket és védőszemüvegeket, meg kell felelniük az „F” jelölésnek.
• Közepes energiájú ütés (120 m/s): A védőszemüvegeknek és arcvédőknek meg kell felelniük a „B” jelölésnek.
3. Olvadt fém elleni védelem:
   A hegesztőszemüvegek és arcvédők esetében a szabvány előírja az olvadt fém fröccsenésekkel és a forró szilárd anyagok kilövellésével szembeni védelmet. Ez a vizsgálat választható, de nem szükséges a szemüvegeknél. Amennyiben a védőeszköz megfelel a tesztnek, azt a megfelelő „9” jelzéssel kell ellátni.

Ez a munkavédelmi szabvány a hegesztési munkák során alkalmazott védőeszközökre vonatkozó követelményeket összegzi, hogy biztosítsa a megfelelő védelmet a különböző kockázatokkal szemben.

Ha lemaradtál volna, olvasd el az előző részt is: Munkavédelmi szabványok – 3. rész